km Ft % kg
Matematikai illusztráció — összegjel geometriai formákkal
klasszikus, független, ellentett esemény

Valószínűség

Válassz számítási típust, add meg az értékeket — az eredmény azonnal megjelenik tizedes formában és százalékban is.

A dobókockától a tesztekig — a valószínűség minden döntésben ott van. Ez a kalkulátor négy alapvető helyzetet fed le.

⚠ A valószínűség mindig 0 és 1 közötti szám. A %-os eredmény tájékoztató jellegű.
⚠ A valószínűséget 0 és 1 közötti tizedes számként add meg (pl. 0,5 = 50 %).
⚠ A valószínűséget 0 és 1 közötti tizedes számként add meg (pl. 0,5 = 50 %).
⚠ A valószínűséget 0 és 1 közötti tizedes számként add meg (pl. 0,5 = 50 %).

A valószínűségszámítás alapképletei

Klasszikus valószínűség: P(A) = m/n — a kedvező kimenetelek osztva az összes lehetséges (egyformán valószínű) kimenetellel.

Független események: P(A∩B) = P(A) × P(B) — az egyik esemény bekövetkezése nem befolyásolja a másikat.

Egymást kizáró események: P(A∪B) = P(A) + P(B) — az események nem következhetnek be egyszerre.

Ellentett esemény: P(Ā) = 1 − P(A) — annak valószínűsége, hogy az esemény nem következik be.

Gyakori kérdések

Mi a klasszikus valószínűség?

A klasszikus valószínűséget a kedvező kimenetelek száma osztva az összes egyformán lehetséges kimenetel számával adja meg. Olyan helyzetekre érvényes, ahol minden kimenetel egyformán valószínű (pl. dobókocka, érme).

Mi a különbség a független és az egymást kizáró események között?

Független események: az egyik esemény bekövetkezése nem befolyásolja a másik valószínűségét — P(A∩B) = P(A) × P(B). Egymást kizáró események: nem következhetnek be egyszerre — P(A∪B) = P(A) + P(B).

Hogyan számítom ki az ellentett esemény valószínűségét?

Az Ā ellentett esemény valószínűsége (az esemény nem következik be) P(Ā) = 1 − P(A). Ha például az eső valószínűsége 0,3, akkor annak valószínűsége, hogy nem esik, 0,7.

Lehet-e a valószínűség nagyobb 1-nél?

Nem. A valószínűség mindig 0 (az esemény biztosan nem következik be) és 1 (az esemény biztosan bekövetkezik) közötti szám. Az 1-nél nagyobb vagy 0-nál kisebb eredmény mindig számítási hibát jelez.