≤ ≥ x >
Illusztráció matematikai jelekről és geometriai formákról
lineáris, másodfokú, intervallumok

Egyenlőtlenségek

Add meg az együtthatókat és az egyenlőtlenség irányát — az eredmény intervallum alakban azonnal.

Lineáris és másodfokú egyenlőtlenség is — a kalkulátor automatikusan kezeli a negatív együtthatókat, és megfordítja az egyenlőtlenség irányát.

ax + b ○ c
ax² + bx + c ○ 0

Egyenlőtlenségek megoldása

Lineáris egyenlőtlenség: Alakítsd ax ○ (c − b) formára. Ha a > 0, az irány megmarad; ha a < 0, az egyenlőtlenség iránya megfordul.

Másodfokú egyenlőtlenség: Keresd meg a gyököket (D = b² − 4ac), határozd meg a parabola helyzetét (a > 0: ágak felfelé; a < 0: ágak lefelé). Az eredmény egy intervallum vagy intervallumok egyesítése.

Gyakori kérdések

Mi történik az egyenlőtlenség irányával negatív számmal való osztásnál?

Az egyenlőtlenség iránya megfordul — például a > jelből < lesz. Ez a kalkulátor ezt automatikusan kezeli, és jelzéssel figyelmeztet rá.

Hogyan oldjak meg egy másodfokú egyenlőtlenséget?

Számítsd ki a diszkriminánst D = b² − 4ac, és keresd meg a másodfokú egyenlet gyökeit. Aztán az a előjele és az egyenlőtlenség típusa alapján határozd meg a megoldáshalmazt — azokat az intervallumokat, ahol a parabola teljesíti a feltételt.

Lehet-e az egyenlőtlenség megoldása 'minden valós szám'?

Igen. Például az x² + 1 > 0 másodfokú egyenlőtlenség (D < 0, a > 0) minden valós x-re igaz, mert a négyzet mindig nemnegatív, és 1 > 0.

Mit jelent, hogy 'nincs megoldás' egy egyenlőtlenségnél?

Az egyenlőtlenségnek nincs megoldása, ha egyetlen valós x szám sem elégíti ki. Példa: x² + 1 < 0 — a négyzet mindig ≥ 0, tehát x² + 1 ≥ 1 > 0, sosem < 0.