Egybeírás és különírás
Ismerd meg a legfontosabb szabályokat, majd próbáld ki a mondatellenőrzőt — megkeresi a gyanús igekötős szerkezeteket.
Az egybeírás és különírás a magyar helyesírás egyik legtöbbet tévesztett területe — nincs egyetlen egyszerű szabály, inkább néhány alapelv, amit érdemes fejben tartani. Lent találod a leggyakoribb eseteket példákkal, alattuk pedig egy tájékoztató segédeszközt mondatellenőrzéshez.
A legfontosabb szabályok
1. Összetett szavak egybeírása
Ha két szó együtt egy új, önálló fogalmat jelöl, és a kapcsolatuk állandósult, egybeírjuk őket: édesanya, iskolatáska, vasútállomás, kutyaház.
2. Mozgószabály (haladóknak)
Amikor egy összetétel valamelyik tagja önállósul, elé új elem (pl. jelző) kerül, vagy megváltozik a szórend, az eredeti egybeírás felbomolhat, és a helyén kötőjel vagy különírás jelenik meg — pl. gépkocsivezető → személygépkocsi-vezető. Ez egy ritkábban előkerülő, haladóbb szabály, a mindennapi írásban a legtöbbször nem kell vele foglalkozni.
3. Különírás
Ha a melléknév + főnév szerkezet nem alkot állandósult, önálló fogalmat, a két szót külön írjuk: piros alma (csak egy piros színű alma, nem külön fogalom) — szemben például a fehérnemű-vel, ami már önálló jelentésű összetett szó.
4. Igekötős igék
Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, és semmi nem ékelődik közéjük, egybeírjuk: megérkezik. Ha tagadás vagy más mondatrész kerül közéjük, különírjuk: nem érkezik meg, meg sem érkezik.
5. Hosszú összetételek kötőjellel
Ha egy összetett szó három vagy több tagból áll, és emiatt túl hosszúra vagy nehezen olvashatóra nyúlik, a tagolást kötőjellel segítjük: labdarúgó-mérkőzés, munkaerő-nyilvántartás.
Gyakori kérdések
Mikor írunk egybe két szót?
Akkor, ha a két szó együtt egy új, önálló fogalmat jelöl, és a kapcsolatuk állandósult — például édesanya, iskolatáska vagy vasútállomás. Ha a jelző csak alkalmilag kapcsolódik a főnévhez, és nem alkot önálló fogalmat, a két szót külön írjuk.
Mi az a mozgószabály?
A mozgószabály azt írja le, hogy ha egy összetett szó valamelyik tagja önállósul, elé egy új elem (pl. jelző) kerül, vagy a szórend megváltozik, az eredeti egybeírás felbomolhat, és a helyén kötőjel vagy különírás jelenik meg. Ez egy haladóbb, ritkábban előkerülő szabály.
Mikor kell kötőjelet használni összetett szavaknál?
Elsősorban akkor, ha az összetett szó három vagy több tagból áll, és emiatt túl hosszúra vagy nehezen olvashatóra nyúlik — ilyenkor a tagolást kötőjellel segítjük, például labdarúgó-mérkőzés.
Hogyan írjuk az igekötős igéket?
Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, és semmi nem ékelődik közéjük, egybeírjuk: megérkezik. Ha tagadás vagy más mondatrész kerül közéjük, különírjuk: nem érkezik meg, meg sem érkezik.